1. A m�sodik vil�gh�bor�  �s k�l�n�sen a holokauszt olyan tabuk, amihez neh�z egyszerre vid�man �s �zl�sesen ny�lni. Itt a n�ha �nc�l�nak tetsz� po�nkod�s �s a holokauszt j�l megf�rnek egym�ssal. Nem tabud�nt�get�s, hanem felold�s lesz ebb�l, mik�zben nem a m�ltat fejtegeti, hanem d�szletnek, h�tt�rnek haszn�lja a t�rt�nelmet. M�gis tudott �j megk�zel�t�st adni a sokszor k�zhelyes kor�bbi feldolgoz�sokhoz k�pest. Pedig nem sok �rz�kenyebb t�m�ba tudott volna belecsapni a nyugati vil�gban, �s Tarantino most sem finomkodott. Mutatott emberarc� n�cit, v�rengz� elmebeteg zsid�t is, �s m�gis az j�tt ki, hogy a n�cik undor�t�ak. Elk�peszt� dramaturgiai brav�r, hogy nem csak az illem teszi, hogy ebben a filmben a n�z� a n�met katon�k fejb�r�t lemetsz� zsid�nak drukkol, m�g a gyermeke sz�let�s�t �nnepl� kedvesen k�tyagos n�cival szemben is.

2. Tarantino hozta a szok�sos s�m�it, de ez�ttal m�gis teljesen �j, minden kor�bbin�l bonyolultabb elegyet kevert ki a r�szben ismer�s alkatr�szekb�l. Van itt is obszc�n v�rf�rd�, vannak hossz� �s abszurd p�rbesz�dek, vannak sz�ll�ig�nek sz�nt kulcsmondatok is. Vannak utalgat�sok kultur�lis hagyom�nyokra, de most nem csak a mozis elemek j�nnek el�, hanem p�ld�ul a Grimm-mes�k vil�ga (micsoda p�ros�t�s a n�cikhoz!) vagy a klasszikus dr�m�k is.

3. Tarantino ebben a filmben is �nnepli a film t�rt�net�t. Most azonban nem kifejezetten m�fajoknak �ll�t eml�ket (b�r ilyen p�ld�k is vannak), hanem maga a mozi v�lik kiemelt helysz�nn�, a filmgy�rt�s maga egy fontos sz�la a t�rt�netnek. A mozi hatalm�r�l is �rtekezik, itt is a d�szlet �nmag�n t�lmutat� �rtelmet nyer, ahogy ez t�rt�nik a t�rt�nelmi h�tt�r kapcs�n.

4. Tarantino tal�n el�sz�r  �nnepli egy�rtelm�en Amerik�t. Bizonyos szubkult�r�it kor�bban is m�ltatta, de ink�bb g�nyol�dott, meg Arany P�lm�val t�ntette ki a h�bor�s korm�nyzatot mocskosul al�z� Michael Moore-t, stb. Most viszont jelezte, hogy Amerika m�g v�rszomjasan �s bunk�n is sokkal szimpatikusabb vil�got k�pvisel, mint a diktat�r�k, legyen annak k�pvisel�je ak�r nagyon okos, ak�r b�tor, ak�r egyszer�en csak �ntelt tah�. A lazas�g �s felszabadults�g mindig vonz�bb, akkor is, ha az Amerik�t (nyugati civiliz�ci�t) k�pvisel�k eszk�zeikben nem kifinomultabbak az ellens�geikn�l - ezt �zeni a Becstelen brigantyk. Lehet, hogy konkr�t �gyekben (k�nvallat�s, micsoda aktualit�s!) az amerikaiak sem jobbak ellens�geikn�l, de �sszess�g�ben m�giscsak �k a j�k. �nironikus, de m�lyen patri�ta film ez.

5. Amilyen k�nnyed �s tr�f�s  �s abszurd �s t�rt�nelmietlen a film, olyan bonyolult �s �rv�nyes k�pet fest h�bor�r�l, diktat�r�r�l, bossz�r�l �s b�tors�gr�l. �rz�kenyen �rnyalja a nehezen magyar�zhat�t, mik�zben vaskos t�lz�sokkal sz�rakoztat. �s akkor m�g nem besz�lt�nk az elk�peszt� karakterekr�l, a k�t �s f�l �r�n kereszt�l folyamatosan kitart� fesz�lts�gr�l �s a nagyszer� sz�n�szi j�t�kokr�l (Christoph Waltz alak�t�sa messze kimagasl�). Leny�g�z� az eg�sz.