Kor�bban is utaltak megfigyel�sek arra, hogy a Titan szaturnuszhold felsz�n�n, a sarkvid�ki ter�leteken a helyi ny�r idej�n es�k t�pl�lta tavak helyezkedhetnek el, amelyeket met�n-et�n kever�k t�lt ki. Ilyen lehet p�ld�ul a 235 kilom�ter �tm�r�j� Ontario Lacus alakzat, amelynek ter�lete k�zel 20 ezer n�gyzetkilom�ter, nev�t pedig a hozz� mind alakj�ban, mind m�ret�ben hasonl� �szak-amerikai t�r�l kapta.

Amikor a Cassini-�rszonda vizu�lis �s infrav�r�s t�rk�pez� spektrom�tere 2007 december�ben vizsg�lta a vid�ket, a 2 mikrom�teres hull�mhosszon mutatkoz� elnyel�si vonal alapj�n siker�lt is kimutatni az et�n jelenl�t�t a ter�leten. Amint akkor kider�lt, a k�rd�ses vid�k rendk�v�l s�t�t, a r�es� f�nynek kevesebb, mint 1 sz�zal�k�t veri csak vissza - a szakemberek ebb�l arra k�vetkeztettek, hogy fel�lete rendk�v�l sima lehet. A megfigyel�s arra is utalt, hogy a t�b�l az et�n p�rolog, s emellett azt is megfigyelt�k, hogy a folyad�k bor�totta ter�let �s az azt �vez� vil�gos partvid�k k�z�tt egy s�t�t s�v mutatkozik. Ezt finomszemcs�s �led�k alkothatja, ahol sok szerves anyag tal�lhat�.

Val�ban t�k�rsima felsz�n

M�g kor�bban nem siker�lt er�s radarvisszhangot kapni a felt�telezett t� fel�let�r�l, 2008 december�ben v�gre sikeres megfigyel�s k�sz�lt. Ekkor a szonda radarja k�zel mer�legesen tekintett le a s�t�t vid�kre, �s rendk�v�l er�s visszaver�d�st tapasztalt. Az adatok elemz�se sor�n kider�lt, hogy a jelens�get egy t�k�rsima fel�let hozza l�tre, amelynek ment�n 100 m�teres t�vols�gokon 3 millim�tern�l kisebb volt a domborzati szintk�l�nbs�g. A megfigyelt sima felsz�nt semmilyen ismert jelens�g nem tudja kialak�tani, kiv�ve az, ha folyad�k t�lti ki a m�lyed�st. Az elm�leti modellek alapj�n a Titan tavain a szelek a f�ldin�l nagyobb hull�mokat kelthetnek, itt azonban ilyen nem mutatkozott - tal�n �ppen sz�lcsendes id� volt a t�rs�gben.

A kor�bbi vizsg�latok alapj�n eddig nem siker�lt egy�rtelm�en meg�llap�tani, hogy l�teznek-e tavak a Titanon, a fenti megfigyel�sek azonban v�gre k�ts�get kiz�r�an bizony�tj�k, hogy a sarkvid�k�n foly�kony sz�nhidrog�nek kit�lt�tte tavak helyezkednek el. A hold alacsonyabb sz�less�g� ter�letein a l�gk�r nagyon sz�raz, ez�rt ha ott hullik is met�n-et�n csapad�k, gyorsan elp�rolog a felsz�nr�l.

A Titan tavai a f�ldi �let keletkez�s�nek meg�rt�s�hez is k�zelebb vihetnek benn�nket. A benn�k felhalmoz�dott sz�nhidrog�nekben ugyanis a k�l�nf�le reakci�k r�v�n �sszetett szerves molekul�k k�pz�dhetnek, k�zt�k olyanok is, amelyek seg�tettek a f�ldi �let kialakul�s�ban.

A Titan felsz�n�n az alacsony h�m�rs�klet miatt a v�z fagyott j�g form�j�ban van jelen, ez�rt ott a f�ldihez hasonl� �let nem v�rhat�. Ugyanakkor elvileg sz�nhidrog�n molekul�kon alapul� �let, tal�n m�sfajta old�szerben, p�ld�ul foly�kony met�n-et�n kever�kben is kialakulhat - mint azt t�bbek k�z�tt a magyar G�nti Tibor elm�leti biol�gus is felv�zolta �vtizedekkel ezel�tt. A ma rendelkez�s�nkre �ll� adatok azonban nem elegend�ek e k�rd�s komoly vizsg�lat�hoz.