A falevelek ny�ri z�ld sz�n�ket a benn�k felhalmoz�dott z�ld sz�nanyagnak, a klorofillnak k�sz�nhetik. �sszel a levelek nem a haldokl�suk k�vetkezt�ben v�ltoznak piross� vagy s�rg�v�, hanem egy sor biok�miai folyamat eredm�nyek�ppen. Ezek a folyamatok elt�r�ek a piros �s a s�rga �szi levelekben.

Amikor a levelekben l�v� z�ld klorofill mennyis�ge cs�kken, a levelekben eleve jelenlev� s�rga sz�nanyag ker�l t�ls�lyba �s adja a lev�l sz�n�t. A v�r�s �szi levelek eset�ben m�s folyamatok zajlanak le. Amikor a klorofill cs�kkenni kezd, egy v�r�s pigment, az antocianin (amely kor�bban nem volt jelen a levelekben) szintetiz�l�dik. Ezeket a t�nyeket csak nemr�g fedezt�k f�l a kutat�k, �s az�ta egy sor hipot�zis pr�b�lja megmagyar�zni, mi�rt fektetnek a f�k t�bblet energi�t a v�r�s pigmentek el��ll�t�s�ba, amikor �gyis hamarosan elhullatj�k lombjukat.

Az egyik magyar�zat szerint a v�r�s pigment azon �lettani folyamatot teszi hat�konyabb�, amely r�v�n a fa visszasz�vja aminosavait a f�s r�szekbe, s �gy eredm�nyesebben v�dekezhet a t�li f�ny �s hideg k�ros�t� hat�sai ellen. M�s magyar�zatok szerint a v�r�s sz�nanyag az�rt alakul ki, hogy a fa megv�dje mag�t az aminosav-folyamb�l hasznot h�zni igyekv� rovarokt�l. E magyar�zatok egyike sem ad v�laszt azonban arra, mi�rt nem fordul el� a v�r�s antocianint l�trehoz� folyamat az eur�pai f�kban.

Egy izraeli �s egy finn kutat� most egy olyan elm�lettel �llt el� a New Phytologist foly�iratban, amely megv�laszolja a kontinensek k�zti sz�nbeli k�l�nbs�geket. Simcha Lev-Yadun �s Jarmo Holopainen elk�pzel�se szerint eg�szen 35 milli� �vvel ezel�ttig a bolyg� felsz�n�nek nagy ter�leteit �r�kz�ld tr�pusi f�kb�l �ll� erd�k bor�tott�k. Ekkor azonban egy sor eljegesed�s �s sz�raz id�szak k�vetkezett, �s sz�mos fafaj lombhullat�v� alakult.

E f�k k�z�l sokan v�r�s leveleket fejlesztettek ki az evol�ci� folyam�n, hogy elriassz�k a k�rtev� rovarokat. �szak-Amerik�ban �s Kelet-�zsi�ban az �szak-d�li elhelyezked�s� hegyl�ncok lehet�v� tett�k a n�v�nyek �s �llatok v�ndorl�s�t �szakra vagy d�lre, ahogy az �ghajlat-ingadoz�sok hat�s�ra el�ret�rt vagy �ppen visszah�z�dott a j�g. �gy teh�t a f�kkal egy�tt v�ndorolhattak a rovark�rtev�k is.

Eur�p�ban azonban m�s volt a helyzet. Az Alpok �s oldal�gai kelet-nyugati ir�nyban h�z�dnak, ez�rt az �l�vil�g sok helyen nem tudott kit�rni az �ghajlatv�ltoz�sok k�ros hat�sai el�l. Sok fafaj, amely nem b�rta a nagy hideget, kipusztult. Vel�k egy�tt kihaltak azok a rovarok is, amelyek meg�lhet�se ezekt�l a f�kt�l f�gg�tt. Az ism�tl�d� j�gkorszakok v�g�n az Eur�p�ban fennmaradt legt�bb fafajnak nem kellett megbirk�znia a kor�bbi rovark�rtev�k z�m�vel, hiszen ezek elt�ntek. Ez�rt a f�knak a tov�bbiakban m�r nem volt sz�ks�g�k arra, hogy plusz befektet�ssel v�r�s, figyelmeztet� leveleket hozzanak l�tre.

A kutat�k szerint elm�let�ket azok a t�rpecserj�k t�masztj�k al�, amelyek Skandin�vi�ban �lnek. Ezeknek �sszel m�g mindig v�r�sre v�ltozik a lev�lzet�k. A f�kkal ellent�tben a t�rpecserj�k az �ket bor�t� szigetel� h�r�teg alatt v�szelt�k �t a j�gkorszakokat. Igen �m, de a h�r�teg megv�dte a cserj�kkel t�pl�lkoz� rovarokat is a kipusztul�st�l. �gy teh�t a rovarok �s e n�v�nyek csat�ja tov�bb folytat�dott, ami viszont sz�ks�gess� tette, hogy �sszel pirosra sz�nezz�k a leveleiket.