Sokf�le t�szt�val tal�lkozhatsz a boltokban. A v�laszt�k nem csak a v�s�rl�kat, de id�nk�nt m�g a szakembert is megzavarhatja. A t�szt�k �lettani hat�sainak ismeret�hez �rdemes p�r sz�t ejteni az alapjukat k�pz� liszt el��ll�t�s�r�l: a gabon�k malomipari feldolgoz�sa sor�n a szemeket felapr�tj�k, v�g�l a magokb�l lisztet, dar�t �s korp�t �ll�thatnak el�. Azt mondhatjuk leegyszer�s�tve, hogy min�l s�t�tebb egy liszt, ann�l �rt�kesebb, ann�l t�bb �sszetev�j�t tartalmazza a teljes gabonaszemnek. A teljes ki�rl�s� lisztek a b�z�nak mind a cs�ra, mind korpa r�sz�t tartalmazz�k, �gy magasabb rost-, vitamin-, �sv�nyi anyag tartalmuk miatt el�ny�sebbek az eg�szs�ges szervezet sz�m�ra, mint az ezekt�l megfosztott feh�r lisztek.
A teljes ki�rl�s� b�zalisztb�l k�sz�lt t�szt�k kedvez� tulajdons�gai is ebb�l ad�dnak, teh�t k�r�lbel�l megegyeznek a teljes ki�rl�s� kenyerek el�nyeivel, m�g a durumb�z�b�l k�sz�lt durumliszt els�sorban magasabb feh�rjetartalma miatt �rdekes sz�munkra, nem - b�r sokan hiszik �gy - rosttartalma miatt. Ez a magasabb feh�rjetartalom teszi lehet�v�, hogy toj�s n�lk�l vagy kevesebb toj�ssal is lehessen bel�le t�szt�t k�sz�teni.

A t�sztam�tosz tr�nfoszt�sa
A t�sztam�tosz tr�nfoszt�s�hoz el�sz�r a sz�nhidr�tm�toszt kell led�nten�nk. Ennek a n�zetnek sok hazai �s k�lf�ldi �letm�dszak�rt� is a h�ve. �k �gy foglalj�k �ssze r�viden v�lem�ny�ket, hogy „a sz�nhidr�t hizlal”.

Vajon val�ban hizlal a sz�nhidr�t?
Ezt �gy kategorikusan egy�ltal�n nem jelenthetj�k ki! Senki sem gondolja azt, hogy egyetlen falatnyi sz�nhidr�tban gazdag keny�r elfogyaszt�s�t�l vagy egyetlen spagettisz�l lenyel�s�t�l megh�zna, �s azt is csak kevesen hiszik el, hogy egy mokk�skan�l cukort�l gyarapodn�nak kil�i.
Ugyanezt gondoljuk a feh�rj�kr�l �s zs�rokr�l is: kis mennyis�g�kben nincs sok energia, �gy - ha m�rt�kkel fogyasztjuk ezeket -, nem hizlalnak!
Egy�rtelm� az is, hogy a rost hozz�ad�s�t�l vagy elv�tel�t�l ugyanaz a kis falat keny�r vagy kis darab t�szta sem lesz sokkal hizlal�bb vagy fogyaszt�bb hat�s�.
Teh�t leegyszer�s�tve (b�r a helyzet enn�k kicsit bonyolultabb) a feh�r lisztb�l k�sz�lt �tel sem tesz nehezebb�, mint a teljes ki�rl�s�, ink�bb csak kev�sb� eg�szs�ges. Ha viszont kiz�runk bizonyos dolgokat �trend�nkb�l, akkor a megszor�t�sok azzal is fognak j�rni, hogy egyre ink�bb v�gyakozunk a cukor vagy a t�szta ir�nt. Az el�bbiek szerint a j� m�dszer teh�t az (amennyiben eg�szs�gesek vagyunk), ha kis mennyis�gben ugyan, de mindent fogyasztunk, m�g fogy�k�ra alatt is - term�szetesen �gyelve a teljes napi energiabevitel cs�kkent�s�re a kor�bbi �trend�nkh�z k�pest.

Egy 12 hetes tanulm�ny a cs�kkentett energiatartalm�, alacsony zs�rtartalm�, de cukrot is tartalmaz� �trend hat�sait k�v�nta tanulm�nyozni, keveset mozg� t�ls�lyos emberekre. A r�sztvev�k �tkez�si tan�csokat kaptak, melyek betart�s�t rendszeresen ellen�rizt�k. A t�pl�lkoz�si szok�sokat, a cukortartalm� �telekhez val� hozz��ll�st �s az �letmin�s�g v�ltoz�s�t kik�rdez�ssel �llap�tott�k meg.
Az eredm�ny sokak sz�m�ra megd�bbent� lehet: 12 h�t eltelt�vel a r�sztvev�k testt�mege �s testzs�r-mennyis�ge is jelent�sen cs�kkent, s�t az alanyoknak pozit�vabb hozz��ll�sa alakult ki a cukortartalm� �telekhez �s �letmin�s�g�k javul�s�t is tapasztalt�k!

A cukor teh�t m�rt�kkel fogyasztva eg�szs�ges t�ls�lyos emberek sz�m�ra a fogy�k�ra alatt sem tilos, �s a t�szt�ra - mint sz�nhidr�tban gazdag �lelmiszerre - is ugyanez igaz. Ha teh�t t�sztak�reted mennyis�g�t harmad�val vagy negyed�vel m�rs�kelj�k, esetleg a fel�t z�lds�gk�rettel vagy m�s, energi�ban szeg�nyebb �tellel v�ltjuk ki, akkor kifejezetten fogy�k�r�s eledelt kapunk!
Alapvet� igazs�g van abban a dietetikusok �ltal gyakran hangoztatott mond�sban, hogy nincsenek tiltott �telek csak ker�lend� mennyis�gek, �gy nem egy v�kony karika kolb�sz, vagy egyetlen kocka csokol�d�, kis t�l t�szta teszi t�nkre di�t�nkat, �s nem egy kev�s cukort�l betegsz�nk meg. Az �tlagemberek sz�m�ra a tart�san k�vetett, eg�szs�gesebb �letm�d hossz� t�von hat�konyabb lehet, mint az er�teljes megszor�t�sokra �p�l�, betarthatatlan fogy�k�r�k.